A hőátadás három típusa
Hőáramlás, hősugárzás, hővezetés. Minden olyan esetben, amikor két különböző hőmérsékletű anyag találkozik, mindig hőátadás megy végbe, amíg a két anyag ugyanazt a közös hőmérsékletet el nem éri.
A hőáramlás (konvekció) valamilyen agyag, pl. víz vagy levegő közvetítésével létrejövő hőátadás. A fűtőtestek egy része például a levegő felmelegítésével adja le a hőt. A felmelegített levegő felszáll, felmelegíti a tárgyakat és a falfelületeket, azaz átadja a hőt, és eközben újra lehűl, leereszkedik a padló szintjére és visszaáramlik a fűtőtesthez. A levegőnek ez a “körforgása” annál erősebb, minél magasabb a fűtőtest hőmérséklete. Ez azt eredményezi, hogy a szükséges fűtési teljesítményt kisebb felületű fűtő berendezésekkel is el lehet érni.
A hősugárzás elektromágneses hullámokból áll, amelyek nagyrészt láthatatlanok. Ezek a hullámok áthatolnak a levegőn, anélkül, hogy észlelnénk azokat, majd valamilyen anyagba “ütközve” hőenergiává alakulnak. A sugárzó hőt az emberi szervezet nagyon kellemesnek találja, annyira, hogy ilyen esetben kisebb levegő-hőmérsékleten is jól érzi magát.
Minél nagyobb egy fűtés sugárzó hányadának aránya, annál alacsonyabban lehet tartani a helyiség hőmérsékletét, ami az energiafelhasználás csökkenését jelentheti.
A fűtés sugárzó részének arányát a fűtőfelületek viszonylag kis felületi hőmérsékletével lehet elérni. Például padlófűtés rendszerek esetében, ahol a fűtővíz viszonylag alacsony hőmérsékleten kering (max. 40 Celsius fok).
A sugárzó rész azonban a szokásos lapfűtőtestek esetén is nagyobb lesz, ha a víz hőmérsékletét alacsonyabban tartjuk. (Ez csökkenti a csővezeték rendszerben fellépő energiaveszteségeket is.
A hővezetés két szilárd anyag közötti hőátadás. A hővezetés alapját az anyag részecskéinek mozgása és kölcsönhatása adja. Azokban az anyagokban, amelyek jó hővezetők, a részecskék szorosan illeszkednek egymáshoz és könnyen átadják egymásnak a hőenergiát. Például a fémek jó hővezetők, mert a fémes kristályszerkezet lehetővé teszi a részecskék gyors mozgását és a hőenergia átadását.
Ellentétben a rossz hővezetők, például a szigetelő anyagok, gyenge hővezetők, mert a részecskék közötti kölcsönhatások korlátozottak és nehezebben adják át a hőt.
Irodalomjegyzék: Max Direktor, 2007. Energiatakarékos fűtés, Budapest: Cser kiadó